22.rész. Lefeküdtem a szerelmem legjobb barátjával.

Hali.Ezt most az egyik olyan blogomból hoztam amit már 3-4-szer végig olvastam.Szerintem nagyon jó.Amúgy ez egy Zayn Malik fanfiction.

Lefeküdtem a szerelmem legjobb barátjával. - Ez volt az első gondolatom, amikor kinyitottam a szemeimet reggel. Ráadásul van barátnője. Hogy lehettem ekkora barom? Hogy tehettem ezt? A bűntudat nem hagy nyugodni. Én nem érzek iránta semmit. Csak egy barát, semmi több.
-Senki nem tudhatja meg. - jelentettem ki
-Egyetértek. - vette fel a nadrágját
Én már rég felöltöztem, aggódtam, hogy Betty mikor jön haza. Nem akartam, hogy itt találja Niallt. Főleg, ha Harry is jön vele, és megtudja. Nem. Nem lehet. Nem szabad megtudja senki.
-Niall .. - néztem rá szinte könnyes szemekkel
-Sajnálom.
-Én nem akartam. - folyt le egy könnycsepp az arcomon
-Az én hibám volt. Kibuktam, mert .. - nem folytatta mondanivalóját
-Mert? - néztem rá kérdőn
-Mert Demi megcsalt, és szakítottunk. Nem is tudom miért ide jöttem, de nem bántam meg. Vagyis tudom, hogy te szereted Zaynt, és azt is, hogy ő is szeret téged, és ..
-Ő nem szeret. - vágtam a szavába
-Rosszul hiszed. Nap, mint nap azt hallom, hogy mennyire szeret, és hogy mennyire sajnálja a múltat. Hogy mennyire szeretne visszakapni, és, hogy mindent jóvá tenne. De legjobban az fáj neki, hogy ti csak barátok vagytok.
Képtelen voltam válaszolni neki. Elkövettem egy végzetes hibát, így sosem fogom már visszakapni. Hallottam, ahogy csapódik a bejárati ajtó, és Betty felkiabál.
-Megjöttünk !
Ne. Többes szám, vagyis Harry. Tudtam, hogy nem úszhatom meg balhé nélkül. Niallt otthagyva, zokogva futottam le a lépcsőn. Betty nem értette, de szorosan megölelt. Lépteket hallottam az emelet irányából, valószínűleg Niall az.
-Mi történt? - kérdezte zavarodottan Harry
Egyikünk sem válaszolt. Én egy picit eltávolodtam Bettytől, aki mélyen belenézett könnyes szemeimbe. Visszarántott, és nagyon szorosan megölelt.
-Semmi baj. - suttogta  fülembe
Én hangosan zokogtam, olyan rossz volt ez az egész. Miért tettem ezt? Harry, szegény ott állt és azt sem tudta mi történik. Rám nézett, majd Niallra, ismét rám, és ismét Niallra. Legalább három perc telt el így, mire rájött.
-Ti .. - kezdte el
-Kuss. - mordult rá Niall
Egy szúrós pillantást vetett Harryre, majd elment. Én még mindig Betty karjaiban voltam, és sírtam. Egyáltalán minek sírtam? Nem csaltam meg senkit. Három kegyetlen hónapja egyedülállóként élem a mindennapi életemet.
-Azt hiszem, beszélek vele. - indult el Hazz az ajtó felé
-Azt hiszem, ma csajos napot tartunk. - szorított meg Betty

*Harry szemszöge*

Niall után rohantam, szeretnék vele beszélni. Minek feküdt le Alex - el? Alex miért nem ellenezte? Szereti még Zaynt? Niall nem szereti Demit? Mi történt köztük, hogy Niall és Alex? Ezekre a kérdésekre mindenképp meg kell kapjam a válaszokat.
-Niall ! - szóltam az előttem rohanó fiúnak - Állj meg, nem bírok ilyen gyorsan menni!
Nem állt meg, csak lelassított. Egyértelmű, hogy nem akar velem beszélni. Futva tettem meg az utolsó lépéseket, majd a vállára tettem a kezeimet. Megállt, de nem mozdult. Elé álltam, hogy beletudjak nézni a szemeibe, de elfordította a fejét, arcán pedig legördült egy könnycsepp.
-Hibáztam. - suttogta
-Niall .. - kezdtem el
-Nem, Harry nem. Rossz döntést hoztam tegnap este, és a legrosszabb, hogy élveztem. Nem lett volna szabad. Az én kapcsolatomnak lőttek, és most talán tönkretettem azt a halvány esélyt is, hogy legalább Alex és Zayn boldog legyen.
-Niall, az emberek hibáznak. Mindenki a hibáiból tanul, ahogyan most te. Én is hibáztam. Rengeteg hibát követtem el, de mindegyikből tanultam. Alex és Zayn ki fognak békülni, mind ennek ellenére. Boldogok lesznek, és te is megtalálod majd azt az embert, aki mellett önmagad lehetsz, és önfeledten szeretni fogod.
-Én nem hiszek ebben. Én egyedül fogok meghalni 5 macskával egy eldugott helyen.
-Nem Niall, te egy gyönyörű nő, 2 gyerek és unokák mellett fogsz meghalni, bízz bennem. - mondtam neki, majd szorosan megöleltem

*Alex szemszöge*

-Nekem rózsaszín kell. - mutattam a vatta cukorra

-Nekem kék. - folytatta Betty

Kifizettük, és tovább sétáltunk.

-Tudod - kezdtem el a mondandómat - megbántam a tegnap estét. - hangom szomorkás volt

-Nincs mit megbánj, ennek meg kellett történnie. 

Szavai bíztatóak voltak, de a bűntudat szinte felemésztett.

-De nem bírom. - hajtottam le a fejem

-Alex, nem csináltál semmi rosszat.Tudtommal egyedülálló vagy, és Niall is az.

-Tegnap este óta. - vágtam a szavába

-Az nem lényeges. Nincs barátnője, tehát nem csinált semmi rosszat, és te sem.

Talán igaza van, talán nem is vétkeztem akkorát. De én mégis úgy érzem. Olyan rossz. Nem tudom mit tegyek. Anya tudná, ha itt lenne. Annyira hiányzik. Mindig tudta mit kell tenni, bármekkora is volt a probléma. Átkozom azt a napot, átkozom azt aki miatt, már nincs többé.

-Jó ez az epres hideg cappuchino, vagy mi. - ízlelgettem az említett italt

-Maradok a csokisnál. - kuncogott Betty

-Az sem lehet rossz, csak mondtam.

-Be ne sértődj. 

-Én soha! - nevettem

-Díííínóóóó! - nyújtotta ki a nyelvét

-Fogd be te mókus.

Mind a ketten nevettünk, mivel ezeket a beceneveket még alsóban adtuk egymásnak. Így visszagondolva, azok voltak a szép idők. Nem voltak gondok, se szerelmi problémák. Csak mi és az életre szóló barátságunk.

-Ideje lenne hazamennünk. - váltott témát Betty

Fölvettük a kabátjainkat, és taxiba ültünk. Egészen hazáig csendben voltunk, és a házba is nevetve mentünk be. Ám amikor megláttam a nappaliban, az ideges és egyben szomorú arcot, lefagyott a mosolyom. Tudtam, hogy egy hatalmas veszekedés van készülőben.

Ez lenne az. Írta: Éva Malik Ez lenne a blog.

Az edzés

Hali!Most a 2 kedvencemről lesz egy rész remélem tetszik.

Olyan remek munkát kaptam, hogy a fiúk öltözőjében kell rendet raknom az edzés alatt és az edzés után. És ezt mind azért, mert vissza dumáltam az egyik tanárnak, és ezt a büntetést szabták ki rám. A pálya mellett ültem és vártam, hogy végre kijöjjenek a fiúk az öltözőből. Tíz perc után meguntam a várakozást és lesétáltam, hogy elkezdjem a szokásos melót. Fáradtan vonszoltam be magam a büdös öltözőbe és a zuhanyzók felé vettem az irányt, hogy felmossak kissé, mikor két fiú ütközött nekem. Zavartan léptem hátra kettőt és mértem végig a két istent, akik egy szál törölközőben álltak előttem.
-Öh bocs, azt hittem már mindenki kiment az öltözőből. - tekergettem hajamat zavaromban.
-Nem gáz. - szólalt meg az egyik majd pár lépéssel közelebb jött és megemelte fejemet, hogy rá nézzek.
Egy gyönyörű barna szempárral találtam szemben magam.
-De megyek is, nem zavarok. Majd később vissza jövök. - próbáltam elmenni de a másik srác ekkor már mögöttem állt. Fogalmam nem volt mikor és, hogy került mögém.
-A-a. Csak ne olyan gyorsan. - mosolygott perverzen, majd egy laza mozdulattal le vette a pólómat.
Ellenkezni sem volt időm olyan gyorsan történt minden.
-Még a neveteket sem tudom. - ziháltam két csók között, amit a kék szemű szépséggel folytattam.
-Én Louis vagyok. - vigyorgott majd ismét csókolni lezdett.
Puha ajkakat éreztem a nyakamon, amitől önkénytelenül is Louis szájába nyögtem.
-Én pedig Liam. - dörmögte a nyakamba.
Louis a derekamra csúsztatta kezeit, onnan pedig fel a melltartómhoz és egy egyszerű mozdulattal kikapcsolta azt. Liam lassan húzta le a pántokat karomon, amitől kirázott a hideg. Olyan összhangban voltak, hogy komolyan elgondolkodtam, hány lánnyal csinálták már ezt végig. Louis kezei és ajkai egyből rátaláltak melleimre míg Liam szüntelenül kínozta nyakamat.
-Még mindig túl öltözött vagy hozzánk képest. - dörmögte Liam így egy hirtelen mozdulattal maga felé fordított. A nadrágom gombjával kezdett babrálni, Louis pedig hátulról markolászta a melleimet.
-Nektek nem kéne inkább a pályán edzeni? - fogalmam nem volt miért tettem fel a kérdést.
-Kéne, de ez az edzés sokkal izgalmasabb lesz. - mosolygott Liam majd lehúzta nadrágomat bugyimmal együtt.
-Óh, anyám. - leheltem magam elé zavartan.
Egy óvatlan pillanatban Liam felkapott az ölébe és az egyik pad felé vette az irányt. Leült, én pedig még mindig az ölében voltam. Csak egy törölköző volt köztünk és azon keresztül is éreztem keményedő férfiasságát. Akaratlanul is előre-hátra kezdtem mozgatni a csípőmet, mire Ő hatalmas kezeivel megragadta a  fenekemet, csípőjét feltolta így ágyéka teljesen az enyémnek nyomódott, ami egy kisebb nyögést eredményezett tőlem.
-Na jó, nem szórakozunk tovább. - mondta mély hangján. Kicsit megemelt így gond nélkül lehámozta magáról a törölközőt, s minden előzmény nélkül belém tolta magát.
-Áááh. - kiáltottam fel ahogy megéreztem - kicsinek nem mondható - méretét.
Lassan fel-le kezdtem mozogni, majd egyre gyorsabban csináltam. Liam néha mordult egyet alattam, mikor csípőmet körbe-körbe mozgattam. Közben Louis is megérkezett hozzánk, aki saját magát kényeztette. Megsajnáltam kissé szegényt, ezért megragadtam péniszét és lassan verni kezdtem neki. Száját hangos sóhajok hagyták el, majd mikor megnyaltam a tetejét egy nyögést is sikerült kicsikarnom belőle. Lassan a számba vettem, de mikor Liam megragadta a csípőmet és irtózatos tempóban kezdett felfelé döfködni, inkább kézzel folytattam tovább Louis kényeztetését, mert folyton csak nyögések hagyták el a számat.
-Mássz le! - nyögte hirtelen Liam én pedig teljesítettem, de nem értettem miért.
Néhány másodperc múlva hangos nyögések mellett a padlóra élvezett. Csak álltam az öltöző közepén, mint egy idióta, remegő lábakkal és nem tudtam, mi fog tovább történni.
-Gyere! - fogta meg a kezem Louis és a zuhanyzóba vezetett.
Háttal fordított magának így a csempével voltam szemben. Lábaimat kissé széttárta és feldugta két ujját. Nyögni kezdtem, miközben félre söpörte hajamat és csókolgatni, harapdálni kezdte az újonnan felfedezett területet. Már közel voltam a csúcshoz, mikor kihúzta ujjait és férfiasságát tolta be helyükre. Nyögéseink töltötték be az egész öltözőt és a legkevésbé se érdekelt, hogy ki hallhat meg minket.
-Louis, Louis...- nyögtem, mikor egyszer-egyszer rácsapott a fenekemre.
-Mindjárt...
Abban a pillanatban egy csodálatos érzés lett rajtam úrrá és elélveztem, miközben Louis nevét hajtogattam. Miután lejöttem a csúcsról nem sokkal később Ő is elélvezett. Egyenletlenül lélegeztünk, Louis maga felé fordított és gyengéden megcsókolt. Ekkor Liam is megjelent a zuhanyzóban, ismét törölközővel a derekán.
-Eddig miért nem láttunk?
-Én már egy hete ide járok edzés közben és után. Ti nem voltatok bent soha. - hajtottam le a fejem.
-Akkor ezen változtatni fogunk. - mosolyogtak mindketten.

Írta: Jenni valódi rész itt